Hirdetés

Átgondolt, közérthető, a magyar szájíznek kedves ételek, nem látványos csavarokkal, hanem elfeledett hagyományok szerény élesztgetése. Ez a 21 célja. Maradéktalanul teljesíti.

Hirdetés

Nem titok, hogy amikor a Budai Vár Gasztró Negyedről hozsannáztam a minap ezeken az oldalakon, akkor betértem a Fortuna utcai 21 étterembe is, ami a magyaros vonalat tekinti sajátjának. Szerencsére nem a „turistamagyar” kacifántot részesíti előnyben, hanem inkább visszanyúl a Monarchia-korabeli békeidős ételekhez.
Nem számít, milyen idő van, süt-e a nap, vagy éppen borús az ég, a 21 terasza mindig zsúfolt, lusta terpeszkedésre csábít, jólesik észrevenni az incselkedő napsugarakat, ahogy a hirtelen nyíló ablakok üvegtábláin megvillannak.

Borjúnyelv - fotó: Kaunitz Tamás

A heti ajánlatból, a tábláról is választok, meg az étlapról is. Csábítónak tűnik a rántott borjúnyelv kelbimbós burgonyasalátával. Látványra is meggyőző, ami landol előttem. Habos majonéz, a kelbimbókból csak néhány külső levél, a roppanós zöld jelenléte miatt, és az aranyló panírban a szaftos, kellően lágy nyelv. Hálás kis kompozíció. A populáris elemek kifogástalan minőségben sorakoznak, mert hát valljuk be, ami rántott, az csak jó lehet, a könnyed selymes, diszkréten pikáns majonéz és a nyelv találkozása némi zöld támogatásával sikerre van ítélve.
Harcsa, káposzta, paprikás - fotó: Kaunitz Tamás

A következő fogás régmúlt szakácskönyv pótlapjaira körmölt nagymamás recept is lehetne: harcsa, káposzta, paprikás, szóval egy karakteres paprikás mártás, amelyben harsanó, friss káposztadarabok rejlenek, az egész tetején egy harcsafilé, bőrén sütve, rajta szalonnachips és frittírozott julienne káposzta, meg egy kis haltepertő. A paprikás egy körömpörköltből leszűrt intenzív mártás.A halszelet szereti, hogy ilyen határozott szószban fürdőzhet, a kétféle káposzta izgalmas párosítás. Van ebben a káposzta- hal-paprikás hármasban valami őseredeti nyakas paraszti szellem.
Bácskai rizses hús - fotó: Kaunitz Tamás

Ha már a régmúltban bóklászunk, akkor nem maradhat ki az idézőjeles bácskai rizses hús sem. Bár itt a rizshalom meg van koronázva néhány szaftos sertés szűzérmével. Így együtt nosztalgia a javából. Szaftos, gazdagon paprikás, magyaros lecsós rizs: ennyi. Nem akar semmilyen modern rizottót imitálni, az, ami. Annak viszont dögös. A pufók érmék szépen kérgesítve, egészséges, aranyló külsővel és könnyed, omlós belsővel rendelkeznek. Erre mondják, hogy becsületes adag, nem ígér többet, mint ami, de azt teljesíti.
Rákóczi túrós- fotó: Kaunitz Tamás

Maradva a magyaros vonalon, jöhet a szintén idézőjeles Rákóczi túrós. Nem csak arcra más, de a mentás ízesítés a krémben üdévé, frissítővé teszi a készítményt.
Átgondolt, közérthető, a magyar szájíznek kedves ételek, nem látványos csavarokkal, hanem elfeledett hagyományok szerény élesztgetése a cél.

FACEBOOK TWITTER GOOGLE PLUS

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.