Hirdetés

Mit érdemes nézni a címkén, milyen hőmérsékleten a legfinomabb, tényleg ördögtől való-e a szénsavas? Az ásványvíz műfaja több ezer éves múltra tekint vissza, azonban még mindig sok az “értékes vizekkel” kapcsolatban. Öntsünk – szó szerint – tiszta vizet a pohárba!

Hirdetés

Mitől ásványvíz az ásványvíz?

A válasz nagyon egyszerű. Attól, hogy ásványi anyagokban gazdag, természetes forrásból ered. Ezeknek a vizeknek általában magasabb a kalcium-, vas-, magnézium-, kálium- és nátriumtartalma, mint a csapvíznek. Mivel minden egyes forrásnak megvannak a maga sajátosságai, az ásványianyag-tartalmuk is nagyon sokféle lehet, ez magyarázza, hogy jelentős ízbeli különbségek lehetnek ásványvíz és ásványvíz között.

Eleink még máshogy hasznosították

Régmúlt korokban az efféle ásványvízforrásokat arra használták az emberek, hogy fürödjenek benne, és már évszázadokkal ezelőtt is sok ismeretük volt a vizek egészségre gyakorolt jótékony hatásairól. Ma már ezeket a forrásokat sokkal inkább azért használjuk, hogy palackos vizet nyerjünk ki belőlük.

Melyek az ásványvíz leginkább jótékony hatásai?

Ezekből bőven akad. Pótolja a szervezetben az elektrolitokat, tisztítja, méregteleníti a szervezetet, javítja a vérkeringést és a test ásványianyag-sűrűségét, valamint a vese és az anyagcsere működését. Az sem mellékes, hogy míg az ásványvízben egyetlen kalória sincsen, a benne található tápanyagok (és adott esetben a szénsav) telítettségérzetet adhatnak, szemben a sima csapvízzel.
Az ásványvíz – ahogyan már fentebb említettük – tartalmaz káliumot és nátriumot, mégpedig a legjobb kombinációban: káliumban gazdag, nátriumtartalma viszont jóval alacsonyabb. Ez nagyon jó hatással van az idegrendszerre és csökkenti a vérnyomást, hiszen a kálium értágító hatással is bír. Az ásványvizek magas magnézium- és kalciumtartalma elsősorban a csontoknak kedvez, hiszen ezek az összetevők növelik a csontsűrűséget, ezáltal csökkentik a csontritkulás kialakulásának kockázatát. A magnézium tudománya persze nem áll meg itt, hiszen a vérkeringés jó működésében is szerepe van, így segíthet csökkenteni a koleszterinszintet. Bár a vastartalom nem kimondottan nagy mértékű az ásványvizekben, számos formában jelen van bennük. Ez pedig szintén jótékony hatással van a keringésre, hiszen szerepe van a vörösvérsejt-képződésben. A vas javítja az oxigénellátottságot, ez pedig azt eredményezi, hogy a szervezetünk gyorsabban gyógyítja magát.

Tényleg jobb, mint a csapvíz?

Az utóbbi években gyakori téma az ásványvíz és a csapvíz összehasonlítása. Ahogyan a korábbi felsorolásból kiderül, az ásványvíz a csapvízzel ellentétben számos ásványi anyagot tartalmaz. A legfontosabb különbség azonban talán mégiscsak az, hogy az ásványvizek kevés kivételtől eltekintve a föld alól származnak, így sokkal kisebb a esélye, hogy szennyeződés érte őket. A csapvíz azonban – a világ számos pontján – bizonytalan úton-módon kerül a rendszerbe, és adott esetben hormonokat és gyógyszermaradványokat, valamint szennyeződések mutathatók ki belőlük. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezt helye-csapvize válogatja.

Sven / Unsplash

Mit olvashatok le a címkéről?

A Magyarországon kapható ásványvizek túlnyomó többsége 500-1500 mg ásványi anyagot tartalmaz literenként. Hogy ebben az intervallumban pontosan mennyit, azt érdemes megnézni a címkén. Ez a mennyiség teljes mértékben “emészthető”, azaz nem kell külön odafigyelnünk arra, hogy valamiből esetleg túl sok van belőle, és annak az elterjedt hiedelemnek a gyakorlása is szükségtelen, hogy váltogassuk a márkákat, így kombinálva a többféle összetételt. Ha azonban

olyan vizet fogyasztunk gyakran, amelynek az ásványianyag-tartalma eléri az 1500 mg-ot, akkor érdemes néha váltani.

Vannak viszont olyan információk, amelyeket érdemes követnünk, amikor ásványvizet választunk. Jó, ha megnézzük, mennyi káliumot, magnéziumot és nátriumot tartalmaz a víz, és figyelünk rá, hogy a kálium és a magnézium össztartalma ne legyen több, mint a nátriumé.

Valóban ártalmas a szénsavas víz?

Semmilyen kutatás nem tudta eddig bizonyítani, hogy a szénsavas víz komoly veszélyt jelentene akár a gyomorra, akár a csontokra, akár a fogakra.

Manapság elsősorban a fogak egészsége kapcsán kerül szóba a szénsavas vizek esetleges kártékony hatása. A kérdés valódiságával számos kutatócsoport foglalkozik szerte a világban, a helyzet azonban korántsem olyan drámai, ahogyan sok esetben lefestik. A szénsavas vizek PH-értéke általában 5 és 6 között mozog, szemben a “mentes” víz 7-es, és a szénsavas üdítők 2.5 körüli értékével (a számok kicsit megtévesztőek, mert minél magasabbak, annál kevésbé savas a folyadék). Ez azt jelenti, hogy a szénsavas vizekben meglehetősen gyenge a savasság. Számos kísérlet rámutatott, hogy a fogzománcra gyakorolt kártékony hatása elenyésző, szemben a cukrozott szénsavas üdítőkével.

Milyen hőmérsékleten adja az ásványvíz a legjobb ízélményt?

Ha szeretnénk maximálisan kiélvezni vizünk egyedi ízjegyeit, érdemes 12 és 15 Celcius fokos hőmérséklet között fogyasztani. Attól függően, hogy milyen hőmérsékleten isszuk, módosíthatjuk hatásait is: a kutatások szerint 16 fokosan a legjobb szomjoltó, de melegebben fogyasztva kímélhetjük vele az emésztőrendszerünket is. És egy érdekes tanács nyárra:

ha nagyon melegünk van és szomjazunk, nem a hideg – és főleg nem a jéghideg – ásványvíz az ideális választás, hanem a minél langyosabb,

természetesen még a kellemes fogyaszthatóság határain belül. Minél nagyobb ugyanis a testünk és az ásványvíz hőmérséklete közötti különbség, annál erősebben fogunk verejtékezni, és persze a torkunkat is sokkoljuk a túl hideg vízzel.
Kóstolgassuk és fogyasszuk bátran az ásványvizeket, találjuk meg a kedvencünket, és igyunk lehetőleg napi több, mint két liter tiszta vizet – a testünk és szellemünk egyaránt meg fogja hálálni!
Képek forrása.
Szponzorált tartalom – a Römerquelle támogatásával.

FACEBOOK TWITTER GOOGLE PLUS