Mítosz a kutyaharapás szőrivel? Jobb ízű az üveges, és puhítja a sör a húst? A beertender válaszol!

SZERZŐ: diningguide
2021. július 5.
a Sörsztorik rovat
támogatója a
Isszuk hidegben, hőségben, örömünkben, bánatunkban, ünnepkor és hétköznapokon is. Állítják, hogy a sör inkább a lazítás itala, míg a bor a filozofálásé, de tegyük a kezünket a szívünkre: ugye azért el-eltűnődtünk már magán az italon, és a vele kapcsolatos tényeken, felvetéseken. Tíz érdekességet, felvetést, tévhitet hoztunk most a kedvenc italunkról. A következő sörözésen elő is lehet hozakodni néhánnyal, oda fognak figyelni ránk!
Hirdetés

A Sörsztorik rovatunk állandó szakmai tanácsadója Németh Gábor “Grabovszky” beertender, aki izgalmas plusz információkkal gazdagította
cikkünket.

Állítás: Vannak sörfajták, amik szobahőmérsékleten kóstolva teljesednek ki a legjobban.
A szinte jegesre hűtött sör ugyan jólesik, különösen kánikulában. Viszont a kerek ízeket ez a “fagyott” állapot teljesen elnyomhatja, nem biztos, hogy oda tudunk figyelni a pohár vagy korsó belbecsére. Búzasöröket, lagereket 5-7 fokon ideális szervírozni, sötét söröket, mint az imperial stout vagy a cask ale 10-12 fokon, a borostyános és baksöröket valahogy a kettő között, 8-9 fokon. Ekkor a legnagyobb az élvezeti értékük. A szobahőmérséklet 18-25 fokot jelent, így ez túl meleg lesz a söröknek.

“Számos lengyel és cseh bárban a mai napig előszeretettel használnak sörmelegítőt, főleg a téli hidegebb napokon. Bár bizonyos sörfajtákra határozottan jó hatással bír a hőmérséklet növelése, érdemes ezzel is óvatosnak lennünk. Ha túl gyorsan melegítjük fel a sört, a hirtelen hősokk olyannyira megviseli, hogy szét is eshet. Ugyanez igaz a hirtelen hűtésre is! A legjobb ha az adott sörfajtára jellemző hőfokon kezdjük a kóstolást, majd a kezünkben tartott pohár tartalmát ízlelgetjük és illatoljuk, így figyelve hogy milyen irányba nyílik.”

Állítás: A belgák nincsenek a 10 legtöbb sört fogyasztó nemzet között.
Ez így igaz. Annak ellenére, hogy a sörgyártás egyik őshazája Belgium, 2019-es adatok szerint az egy főre eső éves sörfogyasztásuk 65,9 liter. A lista élén a csehek állnak, 188,6 literrel, és még mi is beelőztük a belgákat, 73.3 literrel. A “visszafogott” mennyiséget a minőség kontójára írnánk.

Állítás: A mélyebb, összetettebb söröknek jót tesz, ha hosszú ideig őrizgetik őket.
Alapvetés, hogy minél fiatalabb a sör, annál frissebb és finomabb, ahogy például párhuzamot tudunk vonni a könnyed borokkal is: nincs jobb, egy ropogós rozénál. Viszont egyáltalán nem csak a bor tud szépen öregedni, vannak olyan sörök, amelyeknek kifejezetten jól áll a kor és a kivárás. Ilyenek például a belga lambic sörök. 1000 éves tradíciójuk van, és tölgyfahordóban érlelődnek. Lambic típusú a goeuze is, aminek a több éves várakozás hozza ki a valódi ízeit. Egy IPA-tól, vagy lagertől ezt ne várjuk.

“Örök igazságként kezelhetjük, hogy minél komlósabb egy sör, annál frissebben érdemes fogyasztani. Bár a komlót a sör tartósítására (is) kezdték nagyobb arányban használni, a benne lévő aroma-, és ízanyagok az idő múlásával halványodnak. Egy magasabb alkoholtartalmú, sötétebb sörnek, ahol a malátaprofil köré rajzolódik a sör milyensége, tényleg nagyon jót tesz az idő.”

Állítás: Az üveges sör jobb ízű, mint a dobozos.
2016-ban a Beverages magazin nagyszabású, 151 ember bevonásával készülő tesztet csinált, többek között azért is, hogy pontot tegyenek ennek az állításnak a végére. A résztvevők első körben megnézhették, megtapogathatták az üvegeket és dobozokat, majd műanyag pohárba öntötték őket a kutatók, és megízlelhették ugyanannak a gyártónak, ugyanazt a sörét. 61,29% gondolta úgy, hogy az üveges jobb volt, 27,42% ugyanolyannak érezte, 11,29% a dobozosra szavazott. Az ezt követő vakteszten 45% jelölte meg finomabbnak a dobozost, 41% az üvegest, 1,5% pedig nem talált különbséget. Tiszta pszichológia az egész, egyszerűen az üveget a tisztasághoz társítjuk, a fém doboztól pedig jobban idegenkedünk. Holott, egyes vélekedések szerint pont úgy működik, mint egy kis söröshordó.

“A jövő egyértelműen a dobozos söré! Érdemes tényként kezelnünk, hogy a sör legnagyobb ellensége a fény és az oxidációs folyamat. Az üveg nem hogy több fényt enged át, de szerkezetileg is alulmarad a fémdoboz adta hermetikus elzártságtól.”

Állítás: A búzasörnek nagyon jól áll a citrom, ezért adnak mellé olykor citromkarikát.
A németek az ivás előtti citromozásra esküsznek, míg a belgák és a franciák például eleve citrusokkal aromatizálják néhány búzasörüket. A citrusok kidomborítják a búzasörök krémességét. Amerikában esetenként nem is citromot, hanem narancsot kínálnak melléjük.

“Ha egy rangosabb sörlelőhely pultjánál kérünk citromot a sörünkhöz, ne csodálkozzunk ha a csapos elmagyarázza nekünk hogy ezzel a sörfőző munkáját becsméreljük. Ha a mester citrusosabbra akarta volna főzni, megtehette volna. A belga típusú búzasörök sajátossága, hogy narancshéj felhasználásával készülnek, így kölcsönözve citrusos frissességet a kész terméknek.”

Állítás: A sör remek húspuhító közeg, ezért érdemes játszani vele főzés közben is.
Főzéshez, sütéshez is nagyon jól jöhet a sör, ám húspuhító, aromatizáló közegként nem mindegy, hogy milyen sört választunk. Egy sima pilseni sör kevés neki, magasabb alkoholfokú, mélyebb ízű, sötétebb sörökkel járunk a legjobban. Az ír kulinária és a belga gasztronómia is sokszor használ sört, nem csak marinádnak, de ízesítésnek is. A carbonnade egy barnasörös marharagu, ha úgy tetszik flamand pörkölt, sóssága ellenére szép karamellizált ízekkel.

Állítás: A magasgasztronómia csak borokkal és pezsgőkkel számol, kár söröket keresnünk a degusztációs menükhöz.
Ez szerencsére nem igaz. Éppen sorozatunk előző részében írtunk részletesen a sör-sommelier/cicerone szerepéről. Ők is segíthetnek például egy csúcsétterem menüjéhez passzintani a söröket. Megannyi Michelin-csillagos étteremben, szerte a világon készülnek már sörpárokkal. Hozzánk a legközelebb éppen a Costes Downtown-ban.

“Nekünk sörkedvelőknek nagy szerencse, hogy manapság már egyetlen magára valamit adó étterem sem engedheti meg magának hogy a sörkínálattal fukarkodjon. Remélem, hogy eljön az az idő amikor mindenki számára tisztán érthető lesz, milyen ételhez milyen sört
fogyasszon.”

Állítás: Hammurapi babiloni király törvénykönyvében egészen konkrét pontokat fogalmazott meg a sörfogyasztásról és a vendéglátás sörös részéről.
A babiloniak a suméroktól vették át a sörkészítés tudományát és szeretetét, királyuk törvénybe foglalta, hogy a fontos társadalmi státuszú sörfőzők mentesülhetnek a katonai szolgálat alól. Hammurapi nem volt rest, és mind a sörkészítést, mind az értékesítést és az árakat is ellenőrizte. A kocsmákból, ivókból kitiltotta a politikát, amint a tulajdonosok, kocsmárosok politikai beszédet orrontottak, jelenteniük kellett, máskülönben, ha kitudódott, halál járt az engedékeny vendéglátónak.

Állítás: A "kutyaharapás szőrivel" létező jelenség, kedvenc alkoholos italunk jót tesz a másnapos gyomorral.
A kutyaharapás szőrivel elvet alkalmazva nem a gyomrot nyugtatjuk, hanem kimerült, az alkoholt éppen bontó, “mérgezéstől szabaduló” testünknek adunk egy újabb löketet, amivel némileg enyhíthetünk a kínzó másnaposságon. A gyomrot biztos, hogy nem nyugtatja meg egy újabb
korsó sör.

Tovább olvasok
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram