Azonban nem feltétlenül kell szélsőségekben gondolkodnunk ahhoz, hogy érzékeltessük, milyen nagy utat járt be a sushi a kezdetektől napjainkig. Vegyük például a világszerte egyik legnépszerűbb verziót, vagyis a nyers lazaccal készült sushit. Meglepő módon egy viszonylag új keletű dologról van szó. Eleve a nyers halas sushik a modern hűtőberendezésekkel együtt terjedtek el igazán. A japánok korábban nem voltak túl jó véleménnyel a lazacról, nyersen pedig az esetleges parazitafertőzések miatt semmiképpen nem fogyasztották.
De hogy jön ide Norvégia?
A skandináv országban manapság az olaj után a friss hal a második legfontosabb exportcikk. A norvégok a hatvanas években kezdtek el kísérletezni a part menti lazactelepekkel. A dolog annyira jól sült el, hogy hamarosan azon törhették a fejüket, hol találnak majd piacot a nyakukon maradt rengeteg lazacnak.
A skandináv ország lazaclobbija a világ számtalan országában a mai napig aktívan jelen van. A norvégok a nyolcvanas években különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy rátegyék a kezüket a japán piacra. Pénzt és energiát nem kímélve több mint tíz évig dolgoztak azon, hogy a világ legnagyobb halfogyasztó országában népszerűsítsék a norvég lazacot. Jókor voltak jó helyen: a japán vizek már nem tudták ellátni az akkor még meredeken növekvő japán népesség haligényét, ezért kapóra jött nekik a norvég hal. Kezdetben a japánok nem voltak hajlandóak nyersen fogyasztani a norvég lazacot. Hiába bizonygatták nekik a norvégok, hogy az ő lazacuk parazitamentes, ezért nyersen is lehet fogyasztani. Az évtizedes marketingkampány a kilencvenes évek közepére hozta meg a gyümölcsét. Bár a tradicionálisabb éttermek nem tartják az étlapjukon, jelenleg a nyers lazacos sushi és sashimi a legnépszerűbb fajták közé tartozik Japánban, illetve az egész világon.
A norvég lazac tündöklése és bukása? Avagy mi lesz veled, norvég lazac?
Az utóbbi időben rengeteg támadás érte a norvég lazactenyésztést. A több évtizede tartó, hajmeresztő ívben növekedő termelés kezd helyrehozhatatlan károkat okozni a környezetben. A szélvédte fjordokban található hálókban élő állatok jóval nagyobbra nőnek és agresszívebbek, mint a vadon élő példányok. Amennyiben kiszabadulnak – amire bőven akadt már példa –, óriási pusztítást végeznek az ökoszisztémában. A vásárlók a norvég lazac minőségével kapcsolatban is egyre szkeptikusabbak. A tenger szennyezettségén kívül a megbetegedések aránya is egyre magasabb az egymás hegyén-hátán összezsúfolt lazacok körében. Ezt a problémát többnyire a nagyipari állattenyésztésben bevett módon, vagyis antibiotikumokkal igyekeznek orvosolni. Az úgynevezett lazactetű pedig már akkora gondot okoz a tenyésztőknek, hogy lézerrel felfegyverzett víz alatti robotokat vetnek be ellenük.
Lazacfarm
Forrás: Instagram