Hirdetés

Egyes csípős szószok neveit még az extrém metál együttesek is megirigyelhetnék: a Beyond Insanity név például azt sugallja, hogy eszünket veszítjük tőle a fájdalomtól, az Ultimate Death, illetve az Ultra Death nevű szószok fogyasztása előtt pedig jobban tesszük, ha végrendelkezünk.

Hirdetés

A csípős ételek iránti rajongás nem egy elszállt mazochista kisebbség sajátja:

a világ lakosságának egyharmada eszik napi rendszerességgel chilit.

Utánanéztünk, miért lel ilyen sok ember örömöt a chili okozta kisebb-nagyobb fájdalomban?

Jonathan Niederhoffer / Unsplash

A csípősség iránti rajongás tenne minket emberré?

A kapszaicin nevű vegyület egyfajta biológiai hadviselésnek tekinthető a chilipaprika részéről: így igyekeznek elvenni az állatok és az ember kedvét attól, hogy megegyék őket. Jelenlegi ismereteink szerint minden állatfaj esetében sikerrel jártak: egyikük sem fogyaszt önszántából chilit. Az ember azonban ahelyett, hogy egy életre megjegyezné, hogy a növényt kerülnie kell, évszázadokkal ezelőtt (az amerikai kontinensen pedig még korábban) beépítette az étrendjébe. Érdekes a párhuzam a fugu nevű japán gömbhallal: gömbbé fúvódás, halálos méreganyagok ide vagy oda, az emberek mégsem ijednek meg tőle eléggé ahhoz, hogy ne fogyasszák.
Nem könnyű magyarázatot találni arra, hogy miért rajongunk a chiliért, ugyanis nem sok evolúciós előnyünk származik belőle. Paul Bloom, a Yale Egyetem professzora tréfásan összekapcsolta a problémát azzal a kérdéssel, hogy mi tesz bennünket emberré: „Vajon a nyelv, a racionális gondolkodás vagy a kultúra? Én erre csak annyit mondanék, hogy az ember az egyetlen faj, amely rajong a Tabasco-szószért.”
Mielőtt megpróbálnánk kideríteni, miért lelkesedik az ember a chiliért, nézzük meg, hogyan érzékeli a szervezetünk a csípősséget!

Elli O. / Unsplash

A csípősség nem íz

A csípősség esetében nem egy külön ízzel van dolgunk (mint amilyen a sós, az édes, a savanyú, a keserű, valamint az umami), ugyanis nem az ízlelőbimbóinkon, hanem a nyelv hőreceptorain keresztül érzékeljük.
Olvasta már cikkünket a témában? Tehát hány íz létezik összesen?
A chili, valamint a gyömbér és a bors esetében ugyanazok a vegyületek, az alkilamidok felelősek a kialakult hatásért. Szintén a hőreceptoraink lépnek akcióba a torma, illetve a japán vizitorma, a wasabi és a mustár fogyasztását követően is, azonban itt egy másik vegyületcsoport, az izotiocianátok váltják ki a hatást. Mivel az első esetben nagy molekulákkal van dolgunk, ezért a csípősség érzése tovább megmarad a szánkban. A torma és társai esetében a hőreceptorokat ingerlő molekulák kisebbek, ezért viszonylag gyorsan elillannak a légutainkon keresztül, ez az érzés biztosan ismerős is lehet mindenkinek.

Pavan Trikutam / Unsplash

A gyönyör és fájdalom ötven árnyalata

Fájdalom hatására, legyen az bármilyen kicsi, az agyunk természetes fájdalomcsillapítókat, vagyis endorfinokat bocsát ki. Testünk természetes morfiuma ugyanúgy stimulálja a receptorainkat az agyunkban, mint az ópiátok.

Az endorfin fájdalomcsillapító és nyugtató hatása mellett még feldobottnak is érezzük magunkat utána.

Akárcsak egy horrorfilm esetében: jól esik egy kis borzongás, azonban valódi veszély nélkül.
Cikkünk egyik fő forrása volt.

FACEBOOK TWITTER GOOGLE PLUS