Hirdetés
Hirdetés

“A mi evolúciónkat nem a járvány, a mindennapok alakítják” – A baromfióriás tulajdonosával, Bárány Lászlóval beszélgettünk

2020. április 30.
A Master Good 1994 óta működő családi vállalkozás, de a Bárány-család immár 113 éve foglalkozik baromfitenyésztéssel. Egy családi anekdotából ered a nagyapai mondás, amely egy jó bevált reflexió is már: „akkor kidobom a bőröndöt!” Ez annyit tesz, hogy amikor rendkívüli esemény áll elő, nem teketóriáznak, azonnal cselekednek. Mindig mozgásban maradnak. Magyarország legnagyobb, sőt Európa egyik legjelentősebb baromfitenyésztő vállalkozásának egyik tulajdonosát kérdeztük a járvány okozta helyzetről az iparágban. Bárány Lászlóval beszélgettünk.
Hirdetés

Aggasztó közlemények látnak napvilágot a húselőállítás területéről. Túlkínálat, árzuhanás, bezáró üzemek híréről olvashatunk.

Magyarországon a vágóüzemek nem állnak le, ez egy globális kérdés. Mi alapvető fogyasztási cikket állítunk elő, ezért bármilyen nagy volumenű gazdasági eseményt azonnal a bőrünkön tapasztalunk. A baromfiipar kiváló indikátor a gazdasági jelenségek azonnali lekövetésére.

A többi húságazathoz képest miért a baromfi? 

Mert ezen a területen a legrövidebbek a tenyészidőszakok. A baromfik tenyésztési és nevelési ideje jóval rövidebb, mint a négylábú állatoké. A sertésé minimum másfél év, a szarvasmarháké három és fél év. A rövidebb tenyészidő miatt rapid módon jelentkeznek az előnyök és a hátrányok is. A brojler-csirke hat héten át tartható, a prémium minőségű tanyasi csirke 12 héten át él, és nem lehet túltartani őket.

Az éttermek és a közétkeztetés adta felvevőpiac jelentős visszaesésével, tehát a megrendelések elmaradásával túltermelés alakult ki.

Egyik napról a másikra állt meg a piac. Mára óriási készletek halmozódtak fel

Európában és szerte a világban, rengeteg áru került fagyasztóraktárakba. Ezzel párhuzamosan elkezdték az üzemek az értékes szülőpár tyúkokat is levágni, amelyekből már értelemszerűen nem lesz napos csirke, majd vágócsirke.

Miért kell levágni a szülőpár tyúkokat?

Mert termelik a tojásokat, amiket jelenleg nem lehet eladni. Az eddigi mennyiséghez képest nem kell annyi napos csibe sem, nem kell annyi csirkehús sem. A szülőpár tyúkok eltartása, takarmányozása is pénzbe kerül, a tömeges feleslegessé válásukra pedig reagálni kell.

A piac reménybeli visszarendeződésekor nem keletkezik emiatt hiány?

Dehogynem. Ha egy tyúknak 65 hetes koráig kellene tojnia, és most ki kell vágni őket 45 hetesen, 20 hét hiányozni fog az alapanyagmérlegből. De tudunk olyan üzemről is a tengerentúlon, ahol két alkalmazottat koronavírussal diagnosztizáltak, emiatt bezárták a teljes üzemet, a csirkéket pedig elgázosítják. Ezek a csirkék hiányozni fognak a láncból néhány hónap múlva, ami meg fog mutatkozni a kereskedelemben.

Tulajdonképpen túltermelés és hiány is keletkezik egyszerre?

Igen, pontosabban egymást követően. Erre mondtam, hogy a baromfi tökéletes indikátor, mert nagyon gyorsan leköveti a gazdasági változásokat. Az éttermek és a közétkeztetés nagy része zárva, a kiszállítással talpon maradni próbáló vállalkozások is az eddigi mennyiség töredékét rendelik. A keresletcsökkenés miatt mindenki próbál raktározni, és világszerte elkezdték drasztikusan csökkenti a termelést. Az imént elmondott folyamat miatt viszont

a jelenlegi fölöslegképződés brutális áruhiányban fog lecsapódni. Ráadásul ez pont akkor fog végbemenni, amikor várhatóan világszerte újranyithatnak az éttermek,

és beindul a turizmus.

Pontos forgatókönyvet írt le. Mennyire biztos, hogy erre számíthatunk?

Meggyőződésem, hogy ez következik most. Az ingaeffektus lép életbe, ha az egyik oldalra kileng az inga, a kilengés után nem fog megállni középen. A túltermelés utáni stopot áruhiány fogja követni. Azért is mondom ezt ilyen bizonyossággal, mert nem ez az első krízis, amit közelről látunk és átélünk.

A madárinfluenza volt ilyen?

Annak is az az időszaka, amikor kezdetben az emberek azt hitték, hogy a baromfifogyasztással ők is megbetegedhetnek. Ez később teljes tévedésnek, hiedelemnek minősült, de a baromfiszektornak óriási károkat okozott. Az emberek riadalma a vásárlások szignifikáns csökkenését hozta. Nagyon fontos jelenségnek tartom, hogy amikor másodjára tört ki a madárinfluenza, már nem okozott visszaesést a piacon. Azért tartom a mai helyzetben jelentősnek ezt a tapasztalatunkat, mert azt gondolom, hogy a koronavírus esetében is hasonlóra lehet számítani.

A madárinfluenza sem tűnt el örökre – sőt, most is felütötte a fejét –, és a koronavírusról is ez prognosztizálható.

Komoly párhuzamot látok abban, ahogyan a világ reagált a két vírusra. Hamarosan biztosan érkeznek az átfogó elemzések arról, hogy a hirtelen meghozott intézkedések közül mely lépések voltak valóban indokoltak, és melyek bizonyultak túlzásnak utólag. Egy példával élve: Magyarországon és Németországban is működhetett a McDonald’s éttermek autós kiszolgálása, így az ő forgalmuk nem nullára esett vissza, hanem ugyan kevesebbet, de tudtak termelni ezen időszak alatt is. Ezt magunk is érzékeljük, hiszen a fő baromfibeszállítójuk vagyunk. Én azt gondolom, már látható, hogy e gyorséttermek nyitvatartása nem okozott veszélyt az emberekre nézve, ezért ha legközelebb hasonló helyzetbe kerülünk, valószínűleg nem fogják azonnal, egy gyors döntéssel teljesen bezárni a McDonald’s-okat, ahogyan azt számos nyugat-európai országban megtették. De én még

azt is merem feltételezni, hogy járványhelyzetben legközelebb talán az éttermeket sem fogják bezárni,

Hirdetés

mert azt gondolom, hogy az éttermi étkezés sem jelent nagyobb kockázatot, mint egy élelmiszeráruházba bemenni járvány idején, ahol valljuk be, nem mindig lehetséges betartani az előírt távolságot, vagy nem mindenki hajlandó rá... Most a társadalmak felállítják a komolyabb, járvány elleni védekezés infrastruktúráját, például sokkal nagyobb szájmaszk- és fertőtlenítő-készleteket fognak felhalmozni, amivel a teljes leállás helyett már könnyebben megoldható a működés járványhelyzetben is. Ha a vírus megjelenésekor lett volna több tízmillió maszk raktáron itthon, és azokat kiosztják, élhettük volna az életet tovább megszorításokkal, de kevésbé sérült volna a gazdaság. Most teljes felkészületlenségben ért minket ez a járvány, és okozott is egy teljes bénultságot a világban.

Önök márpedig ugyancsak érintettek a globálisan zajló események terén, Amerikába, Ázsiába és Afrikába is exportálnak. Volt olyan ország, amely kereskedelmi értelemben bezárt Önök előtt?

Az árbevételünk 60%-a exportból származik, számunkra ez létkérdés. Bár csökkent a kinti kereslet is, minden héten adunk fel konténereket, a kereskedelem nem állt le. Bár a civilek mozgása korlátozott, az árunak áramlania kell. Ha ez nem menne, tényleg megállna az élet.

Hongkongba és Szingapúrba is exportálnak. Ők rendelnek most árut?

Hongkongból kifejezetten felfokozott a kereslet, ott beindult már az élet. Arra számítunk, hogy amilyen sorrendben vonul végig a járvány a különböző országokon, úgy fognak egymás után rendeződni a piacok is, ugyanabban a sorrendben. Ázsia tehát előttünk jár, a jelenlegi állás szerint pedig a legutolsó az Egyesült Államok lehet.

Márciusban is fellépett időszakosan áruhiány az élelmiszerüzletek húsos pultjaiban, de ugyanezt az elmúlt hetekben is tapasztaltam. Ha jelenleg túltermelés van, hogy állhat elő ez a helyzet a boltokban?

Úgy, hogy egy friss áruról beszélünk, és nem lehet előre kiszámolni az igényeket. Pánikban vásároltak az emberek, és ebben a médiának is nagy szerepe van. Megjelenik a vírus Európában, és mindenki elkezdett eszeveszetten élelmiszert felhalmozni, sokan külön mélyhűtőládát is vettek, hogy legyen hová tenni a felvásárolt ételt. A valóság az, hogy az élelmiszerláncot nem fenyegette a leállás veszélye, és még szigorúbb karanténben is biztosított az emberek bevásárlási lehetősége. Mindehhez hozzájárul a tény, hogy Magyarország a lakosság arányához képest az élelmiszerrel legjobban ellátott állam a világon! Mi masszív élelmiszerexportőrök vagyunk. A lakosság számának 2,6-szeresét el tudná látni élelemmel az országunk gazdasága. Az utánunk következő állam az USA, amely a lakosságának 2,3-szorosát tudná ellátni élelmiszerrel.

Fotó: Master Good

Húsvétkor, amikor az emberek egyébként több élelmiszert vásárolnak, idén alig volt forgalom a boltokban, köszönhetően annak, hogy az emberek előtte komoly készleteket halmoztak fel és kiköltekeztek. Miután a márciusi nagy vásárlási láz után az áruházak a húsvéti időszakban megégették magukat a rendelésekkel, most már valószínűleg óvatosabbak a romlandó élelmiszerekkel, ezért állhat elő időlegesen készlethiány a húspultokban. Ezt a jelentős hullámzást szinte lehetetlen lekövetni úgy, hogy mindig minden pult tele legyen.

Arról olvasni a szakmédiában, hogy rendkívül nyomott áron hoznak be most külföldről húsféléket, ezzel jelentősen csökkentve a hazai termelőktől való megrendeléseket. Érzékelik Önök ezt a problémát?

Ez egy valós dolog. Amikor megállt a vendéglátóipar és a turizmus, komoly készletek halmozódtak fel ugyebár. Régi, bevált trükk, hogy egyes országok annak érdekében, hogy pénzügyileg ne zuhanjanak be teljesen, más országokba tolják át nagy tételben a termékeiket, gyakran az előállítási költség alatt. Ezzel nyilván nem tudunk versenyezni.

Az agrárkamara emiatt múlt héten felszólította az élelmiszeráruházakat, hogy a jelen helyzetben preferálják a magyar termékek beszerzését.

Igen, ez most rajtuk múlik, hiszen az Európai Unión belül szabad a kereskedelem, és nem lehet korlátozni az áruk szabad áramlását, így még a kormány sem írhatná elő az áruházaknak, hogy csak a hazai élelmiszer-előállítóktól vásároljanak. Nyugat-Európa sok országában így is járnak el az üzletláncok. Nem kell messzire menni: Ausztriában jelenleg egy kiló húst sem tudunk eladni, mert ott a kereskedők védik a termelőket, ezáltal az ország gazdaságát is.

Fotó: Master Good

Önök mennyire érzik meg a járványhelyzetet a mindennapi működésük során?

A munka úgy folyik, mint bármikor máskor, mégis megérezzük. Azon 140 cég egyike vagyunk itthon, amelyeket stratégiailag kiemelt vállalkozásnak minősített a kormány. A Honvédelmi Minisztérium kapcsolattartót vezényelt ki hozzánk a hadseregből; azért jöttek ki áprilisban, hogy ha teljes kijárási tilalom lépne érvénybe, mi továbbra is tudjunk termelni, hiszen az emberek számára alapvető élelmiszert állítunk elő.

Mint egy háborús intézkedés.

Ez nem olyan, hanem konkrétan az.

Az volt a feladatuk, hogy felállítsanak egy olyan tervet, ha teljes karanténba kerülnének a nálunk dolgozó emberek, hogyan lehetne megoldani biztonságosan a szállásukat, melyik kaszárnyából érkeznének a katonai sátrak, hová állítanák fel őket, hogyan biztosítanák az ellátásukat, hogy a termelés ne álljon le az üzemeinkben. Azt vettem észre, hogy most már mindenki a nyitás bűvöletében van, de pár héttel ezelőtt nem így nézett ki a helyzet.

Kissé visszásnak érzem, ahogyan újabban hangsúlyozzák az élelmiszerrel foglalkozó vállalkozások a higiéniájukat. Feltételeztem, hogy eddig is így dolgoztak... Az Önök üzemei már korábban is híresek voltak a legmagasabb fokú élelmiszerbiztonságról, az említett McDonald’s nemzetközi szinten is flagship farmként jelölte meg Önöket, iránymutató gazdaságként.

Hirdetés

Igen, és ezt nem dicsekvésként, hanem tényként mondhatjuk el magunkról. A nálunk alkalmazott higiéniai intézkedéseknél magasabb fokozatot a kórházi műtőkben alkalmaznak. Sőt.

Egy kórházba látogatóként könnyebb bejutni, mint hozzánk.

Nem lehet bejutni hozzánk utcai ruhában. Kötelező a többszörös fertőtlenítés, nálunk békeidőkben is kötelező a szájmaszk, valamint a teljes ruhacsere. Amikor a katonaság bejárta az üzemet, hogy felmérje a körülményeket, elmondták, hogy ilyen magas szintű higiéniai biztonságot sehol Magyarországon nem tapasztaltak. A mi állattartó telepeink higiéniai biztonsága világszinten is a legmagasabb.

Mondana erre egy közelebbi példát?

Sehol máshol nem kötik össze fedett folyosóval a csirketelepeket, mi ezt a teljes higiéna érdekében kiépítettük. Nálunk nem csak kezet mosni kell belépéskor, hanem meg kell fürdeni tetőtől talpig, még hajat is kell mosni, és a teljes ruhát átváltani, minden egyes ruhadarabot beleértve.

Fotó: Master Good

A prémium minőségű tanyasi csirke az egyik védjegyük. A járvány sújtotta helyzetben hogyan alakul e speciális körülmények között nevelt, drágább árkategóriájú csirke értékesítése?

A HoReCából (Hotels-Restaurants-Catering, azaz a vendéglátásból – a szerk. megj.) kiesett eladások egy bizonyos része átcsoportosult a kiskereskedelembe. A tanyasi csirke termékünk esetében határozottan tapasztaltuk is ezt. Észrevehető egy érdekes jelenség is. Azt látjuk, hogy sok ember a karanténhelyzetben evéssel vezeti le a feszültségét, sokat főznek és esznek is otthon.

Én az eddiginél sokkal több embertől hallom azt is, hogy próbál jobban odafigyelni az egészségesebb élelmiszerek fogyasztására.

Igen, ez is lehet oka a tanyasi csirke iránti kereslet fokozódásának. Ebben a most lelassított világunkban a rengeteg rossz között azért jó dolgok is felfedezhetőek. Az embereknek most több idejük van jobban átgondolni, mit hogyan csinálnak, és jobban odafigyelhettek a szűk környezetükre. Az embereknek láthatóan még inkább fokozódott az igénye az egészséges alapanyagokra. Bízom benne, hogy ez az érdeklődés fent fog maradni akkor is, amikor újraindul az élet, és a vírusnak lesznek olyan pozitív hatásai, amelyek a járványhelyzet után is megmaradnak.

Például?

Gondolok az internetes kereskedelem terjedésére, illetve a házhoz szállítás kereskedelmi ág fellenedülésére. Most, hogy ennyire fókuszban van a betegség, az az elleni védekezés, az otthon főzés, talán a járvány után is magasabb szinten fog maradni az emberek tudatossága, odafigyelése önmagukra és a környezetükre.

Nagyon pozitív attitűd, amit minden bizonnyal nem könnyű képviselni egy akkora vállalkozás vezetőjeként, mint az Önöké. Több ezer embert foglalkoztatnak, ami óriási felelősség. Megdöbbentően törékenynek bizonyult számos vendéglátóipari nagyvállalkozás itthon. Önöknél felmerült komolyabb veszély? 

Erős, stabil lábakon álló cégként át kell, és át is tudjuk vészelni ezt az időszakot. Bár nyilván nem esett jól a forgalom- és bevételkiesés, cash-flow szinten is kezelni tudjuk. Időközben a világ vezetői és a magyar kormány is reagált arra, hogy nem lehet hosszú ideig megbénítani a gazdaságot. Ha a következő hónapokban is folytatódik ez a leállás, az már a mi jövőnkbe is beleszólhatna.

Mennyire lehetséges előre felkészülni egy ilyen helyzetre?

Annyira váratlan és ismeretlen volt ez a szituáció, hogy nem titok, mi magunk is bent voltunk az erdőben, és kerestük a kiutat. Ha problémák is merültek fel a partnereink, akár a mi részünkről, én emiatt senkit egy pillanatig nem hibáztattam, hiszen ez most mindenkinek új volt. Csináltuk a legjobb tudásunk szerint, és minden válságból tanulunk, mind a munkaszervezésben, mind a végrehajtásban. Előnyünk az is, hogy mi egy családi vállalkozás vagyunk, édesapámmal és öcsémmel együtt irányítjuk a céget, napi szinten követjük az eseményeket, és így próbálunk adaptálódni az újabb kihívásokhoz. Együtt létezünk a céggel.

Vannak cégek, amelyek most végleg elbuknak, másoknak alapjaiban kell újragondolnia a szerepét és működését. Nevezhetjük ezt a folyamatot gazdasági evolúciónak, amelyet minden válság felerősít. Az Önök számára mit jelent most az evolúció, az új helyzetekhez való alkalmazkodás?

Ez egy érdekes kérdés. Mivel mi alapvető fogyasztási cikkeket állítunk elő, nálunk az evolóció nem egy esemény által alakul, még akkor sem, ha ez az esemény olyan jelentős, mint a koronavírus okozta helyzet, ami az egész világra kihat. Mi napi szinten, folyamatosan meg vagyunk méretve a szabadpiacon, a mi evolúciónk napról napra zajlik. A baromfiipar megtanult már ezzel együtt létezni.

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram